Adoption & Foster Listings

Find the Perfect Pet
Browse OnlineCome Visit Us
Állatvédelmi törvények:
41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet

a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról

A Kormány az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. §-a (3) bekezdésének f) pontjában, a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. §-a (1) bekezdésének b) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet alkalmazási köre a kedvtelésből tartott állatok tartására és forgalmazására terjed ki.

(2) E rendelet alkalmazásában

a) kedvtelésből tartott állat: a rendszertani besorolásától függetlenül minden olyan állat, amelyet nem kizárólag tudományos kutatás, állati eredetű termék előállítása, igavonás, teherhordás, természetvédelem, géntartalék- védelem és – eb és macska kivételével – közcélú bemutatás céljából tartanak, tenyésztenek, forgalmaznak, továbbá az az állat, amelyet más kedvtelésből tartott állat táplálása céljából tartanak és szaporítanak, valamint a nem gazdasági céllal tartott haszonállat, és a vadászatra használt állat;

b) állatkereskedés: kedvtelésből tartott állat kereskedelmi tevékenység keretében történő forgalmazása, kivéve a kizárólag saját állományból származó kedvtelésből tartott állat állatvásáron, vagy a tenyésztés helyéről közvetlen értékesítés keretében történő forgalmazását;

c)1 kistestű eb: olyan eb, amelynek testtömege nem haladja meg a 20 kilogrammot;

d)2 közepes testű eb: olyan eb, amelynek testtömege 20-40 kilogramm;

e)3 nagytestű eb: olyan eb, amelynek testtömege meghaladja a 40 kilogrammot.

2. § (1) Kedvtelési célra nem tartható és nem forgalmazható olyan állat, amelynek tartása az adott faj fennmaradását veszélyeztetheti.

(2) A védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló külön jogszabály hatálya alá tartozó állatfajok egyedeire a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések az irányadóak.

(3) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávtv.) 24/F. §-ának hatálya alá tartozó, az ország őshonos növény-, illetve állatvilágára ökológiai szempontból veszélyes állatfajok listáját az 1. számú melléklet tartalmazza.

Állatforgalmazásra vonatkozó szabályok

3. § (1) Kedvtelésből tartott főemlős nem forgalmazható.

(2) Ebet forgalmazni, illetve tulajdonjogát forgalmazásnak nem minősülő más módon átruházni kizárólag az állatot azonosító elektronikus transzponderrel (bőr alá ültetett mikrochip) történő megjelölése után lehet. Amennyiben a jelölésre használt transzponder nem felel meg a 11784 ISO-szabványnak vagy a 11785 ISO-szabvány A. mellék- letének, az állattartónak a hatósági ellenőrzés időpontjában biztosítania kell a transzponder leolvasásához szükséges eszközt.

(3)4 Az állatmenhelyről, ebrendészeti telepről, vagy állatvédelmi szervezettől örökbeadott eb és macska transzponderrel történő megjelölésének költségei az állat örökbefogadóját terhelik.

4. § (1) Állatkereskedés csak tevékenységi engedéllyel működtethető.

(2) Állatkereskedés akkor működtethető, ha az állatkereskedés

a)5 az állomány ellátására szolgáltató állatorvossal szerződést kötött,

b) rendelkezik jóváhagyott működési szabályzattal, valamint

c) biztosítani tudja az e rendeletben meghatározott tartási körülményeket.

(3) Az állatkereskedés tevékenységi engedélyének kiadására vonatkozó eljárás során a kérelemben meg kell jelölni, illetve ahhoz mellékelni kell:

a) veszélyes állat, illetve a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelméről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 338/97/EK rendelet) hatálya alá tartozó fajok, továbbá az emlősök – kivéve rágcsálók és nyulak – esetében az értékesíteni kívánt állatfajok megnevezését és egyedszámát,

b) az ellátó állatorvossal kötött szerződés egy példányát,

c) a kereskedésnek a működési szabályzatát (a továbbiakban: az állatkereskedés működési szabályzata), amely tartalmazza az állatok etetésére, gondozására, egészségügyi ellenőrzésére, az elkülönítésre, a trágya, a hulladék elhelyezésére, a tetemek tárolására és ártalmatlanítására, a takarításra, a fertőtlenítésre, a közegészségügyi és állategészségügyi, állatvédelmi előírások betartására és a vásárlók tájékoztatására vonatkozó előírásokat.

(4)6 Az állatkereskedés tevékenységi engedélyét a kereskedés helye szerint illetékes járási állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal (a továbbiakban: járási állat-egészségügyi hivatal) adja ki. A járási állat-egészségügyi hivatal az állatkereskedés működési szabályzatának jóváhagyásáról az engedélyben dönt.

(5)7 Az állatkereskedés naprakész nyilvántartást vezet a beszerzett, készleten lévő, eladott és elhullott

a) gerinces állatok fajonkénti egyedszámáról, a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó édesvízi halak kivételével,

b) nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó gerinctelen állatok fajonkénti egyedszámáról.

(6)8 Elhullás esetén – amennyiben ismert – annak okát is rögzíteni kell.

5. §9 A járási állat-egészségügyi hivatal szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal az állatkereskedésben hatósági ellenőrzést végez.

6. § (1) Forgalmazni egészséges, vagy az ellátó állatorvos által felvett helyszíni jegyzőkönyvben – az állategészségügyre vonatkozó jogszabályok alapján – forgalmazhatónak nyilvánított állatot lehet. A forgalmazó köteles tájékoztatni a vevőt a helyszíni jegyzőkönyvben foglalt állatorvosi leletről és véleményről.

(2) A külön jogszabály szerint meghatározott állategészségügyi korlátozó intézkedés hatálya alatt álló kedvtelésből tartott állat nem forgalmazható.

(3) Amennyiben a kedvtelésből tartott állat tartásáról, tenyésztéséről, jelöléséről, illetve nyilvántartásáról külön jogszabály rendelkezik, csak az ott meghatározott rendelkezéseknek megfelelően tartott, tenyésztett és nyilvántartott, valamint megjelölt állat hozható forgalomba.

7. § (1) Nem forgalmazható az az állat,

a) mely szülőjének gondoskodása nélkül nem képes önálló életre,

b)10 melynek utóda nem képes önálló életre,

kivéve, ha a szülőt és utódokat együtt értékesítik.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő tilalom nem vonatkozik a kizárólag más állat táplálása céljából tartott állatok fejletlen egyedeire.

8. § (1) A 338/97/EK rendelet hatálya alá tartozó faj egyedének forgalmazásakor át kell adni a vevő részére

a) a 338/97/EK rendeletben, illetve

b) a Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló Egyezmény végrehajtásáról szóló külön jogszabályban

meghatározott esetekben az előírt származási igazolást, tenyésztői bizonyítványt, eredetigazolást, illetve a 338/97/EK rendelet 8. cikk (3) bekezdése szerinti bizonyítványt.

(2) Amennyiben jogszabály a kedvtelésből tartott állatfaj esetében kötelező immunizálást rendel el, akkor ennek a fajnak az egyede csak akkor forgalmazható, ha az állat rendelkezik az életkorának megfelelő igazolt kötelező immunizálással.

9. § (1)11 A forgalmazásra szánt állat fajának magyar és tudományos megnevezését, a fajta megjelölését, gerinctelen állatok és halak kivételével – ha ismert vagy megállapítható – az egyed nemét és korát, valamint az eladási árat, továbbá veszélyes állat, illetve a 338/97/EK rendelet hatálya alá tartozó faj egyede esetében a tartáshoz, illetve vásárláshoz szükséges engedélyekről, bizonyítványokról, illetve egyéb dokumentumokról szóló tájékoztatást az állatkereskedésben vagy állatvásáron történő forgalmazásakor jól látható helyen ki kell függeszteni.

(2) Az állat forgalmazásakor írásban az új tulajdonos rendelkezésére kell bocsátani az (1) bekezdésben meghatározott adatokat, valamint a 2. számú melléklet szerinti írásos dokumentumokat.

(3)12 Egyedi dokumentációval nem rendelkező állatok forgalmazásakor elegendő fajonként egy darab írásos tájékoztatót az új tulajdonos rendelkezésére bocsátani, mely történhet elektronikus úton is.

10. § (1) Veszélyes állat csak azon személy részére forgalmazható, valamint – állatforgalmazásnak nem minősülő módon – annak ruházható át, aki az állat tartására vonatkozó, nevére szóló engedély másolatát átadja a forgalmazó, illetve az átruházó részére.

(2)13 A veszélyes állat forgalmazója, illetve átruházója az állat új tulajdonosának nevére szóló, az állat tartására vonatkozó engedély egy másolatát, valamint a forgalmazást, illetve átruházást rögzítő dokumentum másolatát köteles a forgalmazást, valamint átruházást követően 15 napon belül a forgalmazó, valamint átruházó tartási engedélyét kiállító hatóság részére megküldeni, valamint egy másik példányát 5 évig megőrizni.

11. § (1) Az állatkereskedésben tartott állatok tartási körülményeire és a velük való bánásmódra a 13-16. §-ban meghatározottakat is alkalmazni kell.

(2) Az állatkereskedésben az állatokat szökésbiztos módon úgy kell elhelyezni, hogy nyugalmuk és zavartalan pihenésük az állatkereskedés eladóterében is biztosított legyen.

(3) Az állatkereskedésben a takarmány- és víztartalékokat, valamint a tiszta almot úgy kell raktározni, hogy azok védve legyenek a fertőzésektől és szennyezésektől.

(4) Állatkereskedés esetében – veszélyes állatok kivételével – a kedvtelésből tartott állatok minimális elhelyezési feltételeit a 3. számú melléklet tartalmazza.

(5) Kedvtelésből tartott állatnak a vásárokról és a piacokról szóló külön jogszabály szerinti állatvásáron történő forgalmazása során be kell tartani az állatkereskedésben tartott állatok tartási körülményeire vonatkozó rendelkezéseket.

(6)14 Tilos az állaton olyan maradandó küllemjavító beavatkozást – így különösen az állatba történő festékanyag injektálást, ide nem értve a jogszabály által egyedi azonosításra kötelezett állat megjelölését – végezni, amely kizárólag annak kedvezőbb értékesíthetőségét szolgálja.

12. §15 A 2. § (1) bekezdésében, a 3. §-ban, a 6-8. §-ban, a 10. § (1) bekezdésében, a 11. §-ban, valamint a 13-16. §-ban foglalt előírásokat a kedvtelésből tartott állatnak a határon átnyúló szolgáltatási tevékenység keretében történő forgalmazására is alkalmazni kell.

A kedvtelésből tartott állatok tartására és az állatokkal való bánásmódra vonatkozó rendelkezések

13. § Az állattartónak rendelkeznie kell a kötelező immunizálásra vonatkozó mindenkori adatokkal és dokumentumokkal, egyedi tartós megjelöléssel rendelkező állat esetében az állat azonosítására vonatkozó adatokkal és dokumentumokkal is. Amennyiben az állat új tulajdonoshoz kerül, részére e dokumentumokat át kell adni, illetve tájékoztatni kell az állat fajáról (fajtájáról), – ha ismert – az egyed neméről és koráról, továbbá az egyed tartásához szükséges minimális ismeretekről.

14. § (1) Az állatok számára a táplálékot, továbbá a nyulak és rágcsálók esetében a fogak koptatásához szükséges rágóanyagot az adott fajnak, az egyed korának és élettani állapotának megfelelő minőségben, mennyiségben és lehetőség szerint az adott faj természetes viselkedési szokásaihoz leginkább alkalmazkodó időközönként kell biztosítani.

(2) A kedvtelésből tartott állatot úgy kell tartani, hogy az állat tartása lehetővé tegye annak természetes viselkedését, ugyanakkor a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja.

(3)16 A kedvtelésből tartott állatot és az állat tartási helyét az állat tartójának naponta legalább egy alkalommal ellenőrizni kell. Az állattartónak gondoskodnia kell arról, hogy az állatok tartási helyén a környezeti viszonyok megfeleljenek az állatok szükségleteinek, valamint hogy a tartási helyük úgy legyen kialakítva, hogy az ne okozhasson sérülést az állatoknak. Állandó fényben vagy állandó sötétségben, valamint állandó zajban állatot tartani nem szabad.

(4) A kedvtelésből tartott állat tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni. Lófélék és eb esetében a mozgási igény az állat mozgatása útján is kielégíthető, azonban esetükben is törekedni kell az olyan tartási módra, amely lehetővé teszi az állat kedve szerinti mozgását.

(5)17 Tilos

a) kistestű ebet 10 m2-nél, közepes testű ebet 15 m2-nél, nagytestű ebet 20 m2-nél kisebb területen tartósan,

b) kistestű ebet 4 m-nél, közepes testű ebet 6 m-nél, nagytestű ebet 8 m-nél rövidebb eszközzel tartósan kikötve,

c) gerinces állatot kör alapú kalitkában vagy gömb alakú akváriumban,

d) gerinces állat kifejlett egyedét 30 liternél kisebb űrtartalmú térben

tartani.

(6)18 Tartósan csoportosan tartott ebek esetén számukra egyedenként legalább 6 m2 akadálytalanul használható területet kell biztosítani. Nem minősül csoportos tartásnak a szuka együtt tartása a kölykeivel, azok hathetes koráig.

(7)19 Amennyiben ebet futólánccal – vagy ahhoz hasonló elven működő szerkezettel – kikötve tartanak, a feszített és futó részek hosszának összege nem lehet kevesebb 8 m-nél, valamint a futó rész nem lehet rövidebb 3 m-nél.

(8)20 A csoportosan tartott állatok esetében – hacsak az adott fajra vonatkozó tudományosan elfogadott ismeretekből más nem következik – a tartási helyet úgy kell kialakítani, hogy mindegyik egyed versengés és agresszió nélkül egy időben hozzáférjen az etető-, itató-, fürdő-, pihenő-, és búvóhelyhez.

(9)21 A talajszinten élő állatok hálós aljzaton nem tarthatók, kivéve, ha füves területen, vagy közvetlenül a talajon helyezik el a ketrecet.

(10)22 A nem kizárólag talajon vagy vízben lakó fajok esetében legalább két olyan polcot vagy ágat, ülőrudat kell elhelyezni, amelyek mérete és kialakítása olyan, hogy az állat biztonságban és természetes testhelyzetben tud rajtuk ülni, pihenni.

(11)23 Az akváriumot, amelyben halat tartanak, üveglappal, hálóval vagy más arra alkalmas tárggyal kell lefedni, vagy az akvárium olyan mértékben tölthető fel vízzel, hogy a vízszint és az akvárium felső pereme közti távolság alkalmas legyen a hal kiugrásának megakadályozására.

(12)24 Patás állat és eb kivételével kedvtelésből tartott állatot kikötni tilos. Patás állatot és ebet állandó jelleggel, hat hónaposnál fiatalabb ebet tartósan kikötve tartani tilos.

(13) Az ebek kikötéséhez, illetve vezetéséhez használt eszközöknek az állatra történő rögzítésére kizárólag nyakörv vagy hám használható oly módon, hogy az az állat egészségét ne veszélyeztesse.

(14)25 Az (5) bekezdés a) pontjában, valamint a (6) bekezdésben foglalt rendelkezés nem terjed ki az állatmenhelyekre, valamint a hatósági megfigyelés alá vont ebek tartására.

(15)26 Az eb, macska és görény kölyköket nyolchetes korukig anyjukkal kell tartani.

(16)27 Hím sziámi harcoshalakat úgy kell tartani, hogy azok egymást, illetve tükörképüket ne láthassák.

15. § (1) Az állatokat úgy kell tartani, hogy ne veszélyeztethessék más állatok – kivéve a ragadozó állatok táplálására szánt élő egyedek -, illetve az ember biztonságát.

(2) Különböző fajhoz tartozó állatok csak akkor tarthatók együtt – az (1) bekezdésben leírtak figyelembevételével -, ha az állatok egymás testi épségét nem veszélyeztetik, az együtt-tartás idegi megterhelést egyik fajhoz tartozó egyed számára sem okoz, továbbá ha minden egyed rendelkezik olyan tartózkodási hellyel, ahol zavarás nélkül nyugalomban táplálkozhat és pihenhet. Agresszív viselkedésű állatokat tilos más állatokkal együtt tartani.

16. § (1) A kedvtelésből tartott állatokkal kíméletesen kell bánni, azoknak szükségtelenül fájdalmat, szenvedést, illetve félelmet okozni nem szabad.

(2) A kedvtelésből tartott állat tartója köteles az állat életfeltételeinek kialakítása és a tartása során

a) az adott faj viselkedési és szociális igényeit is figyelembe venni,

b) az állatot a fajának (fajtájának), korának, fiziológiai állapotának és tartási céljának (használatának) megfelelően olyan takarmánnyal ellátni, amely annak jólétét szolgálja.

(3) A kedvtelésből tartott állat tartójának meg kell akadályozni azon állatok szaporodását, amelyeken olyan küllemi, illetve viselkedésbeli hibák fordulnak elő, melyek szenvedést okoznának az utódaiknak, vagy káros egészségügyi hatással lennének rájuk nézve.

(4) Reklám, bemutatás, illetve a figyelem felkeltése céljából tartott állat az állatkert és állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló külön rendeletben meghatározott tartási feltételek mellett tartható.

(5)28 Eb küllemének megváltoztatása érdekében farok kurtítás végezhető, az eb hét napos koráig.

17. § (1) Belterület közterületén – kivéve az ebek futtatására kijelölt területet – ebet csak pórázon lehet vezetni. Közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes.

(2) Közterületen az eb tulajdonosának biztosítania kell, hogy az eb sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztethessen.

(3)29 Szájkosarat használni a (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében – ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a szájkosár használatát nem írja elő – kizárólag az egyed jellemzően agresszív magatartásának ismerete esetén kell.

17/A. §30 Az állatban félelmet keltő, erős fény- vagy hanghatással járó tevékenységek, időjárási jelenségek teljes időtartama alatt, különösen az év azon szakában, amikor a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletéről szóló jogszabály szerinti pirotechnikai termékek engedély, bejelentés nélkül is felhasználhatók, az állat tartójának gondoskodnia kell az állat félelmében történő elszökésének megakadályozásáról és törekednie kell az állat megnyugtatására.

17/B. §31 (1)32 A szolgáltató állatorvos az eb vizsgálata, kezelése előtt köteles ellenőrizni, hogy az állat transzponderrel jelölt-e.

(2)33 A transzponderrel való megjelölés vagy az ivartalanítás megtörténtét az azt elvégző szolgáltató állatorvos az oltási könyv vagy a kisállatútlevél megfelelő rovatának kitöltésével, aláírásával és bélyegzőjével igazolja. Az ivartalanítás megtörténte utólag kizárólag az ebtartó költségén elvégzett eredményes bizonyító vizsgálatot követően igazolható.

(3)34 Az eb transzponderrel történő megjelölését követő 8 napon belül a beavatkozást végző szolgáltató állatorvos köteles az állatnak az Ávtv. 42/A. § (4) bekezdése szerinti adatait a transzponderrel megjelölt ebek adatait nyilvántartó országos elektronikus adatbázisban (továbbiakban: adatbázis) regisztrálni.

(4)35 A transzponderrel megjelölt, az adatbázisban nem szereplő eb adatait az állat tartója köteles 2012. december 31-ig a szolgáltató állatorvossal az adatbázisban regisztráltatni.

(5)36 Az adatbázisba történő regisztráció, valamint az adatbázisban regisztrált eb adatának megváltozása miatt történő adatmódosítás díjmentes.

(6)37 A transzponderrel megjelölt eb tartójának megváltozása esetén

a) az új tartó az adatváltozást 8 napon belül köteles a szolgáltató állatorvossal az adatbázisban regisztráltatni,

b) az adatbázis működtetője köteles a korábbi tartó adatait legalább öt évig nyilvántartani.

(7) A transzponderrel megjelölt eb tulajdonosának, tartási helyének megváltozása, vagy az állat elpusztulása esetén az eb tartója az adatváltozást 8 napon belül köteles a magánállatorvossal az adatbázisban regisztráltatni.

(8)38 A transzponderrel megjelölt eb ivartalanítását vagy kisállatútlevele kiállítását az azt elvégző szolgáltató állatorvos 8 napon belül köteles az adatbázisban regisztrálni.

(9) Az ebösszeírás során felvett, az adatbázisban nyilvántartottaktól eltérő vagy abból hiányzó adatokról a jegyző köteles az adatbázis működtetőjét értesíteni.

(10)39 Négy hónaposnál idősebb eb csak transzponderrel megjelölve tartható.

(11)40 A (10) bekezdésekben foglaltak betartását a jegyző és a járási állat-egészségügyi hivatal ellenőrzi.

(12)41 A négy hónaposnál idősebb transzponderrel nem jelölt ebről a jegyző és a szolgáltató állatorvos köteles jelentést tenni a járási állat-egészségügyi hivatal felé.

Eb okozta fizikai sérülés, illetve ennek veszélye keletkezésekor felmerülő hatósági feladatok, valamint a veszélyes eb tartása és a tartás engedélyezése42

17/C. §43 (1)44 Amennyiben a települési, fővárosban a kerület önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző arról értesül, hogy eb a 4. számú melléklet szerinti sérülést okozott, arról köteles írásban értesíteni a sérülés keletkezésének helye szerint illetékes járási állat-egészségügyi hivatalt.

(2)45 Eb okozta sérülés esetén a járási állat-egészségügyi hivatal a (3) és (4) bekezdések szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja a 4. számú melléklet alapján.

(3)46 A járási állat-egészségügyi hivatal az ebtartót

a) írásos figyelmeztetésben részesítheti,

b) az eb közterületen való vezetésekor szigorúbb szabályok betartására kötelezheti,

c) az eb tartási körülményeinek megváltoztatására és szigorúbb tartási feltételek kialakítására kötelezheti,

d) az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértővel egyeztetett képzés elvégzésére kötelezheti.

(4)47 A járási állat-egészségügyi hivatal

a) elrendelheti az eb ivartalanítását,

b) az ebet veszélyesnek minősítheti,

c) elrendelheti az eb életének kioltását, az Ávtv. 24/C. § szerinti esetekben.

(5) A sérülés keletkezésének kivizsgálása során vizsgálni kell az eb által okozott sérülés bekövetkezésének körülményeit, különösen a sérült ember vagy állat magatartását. Szükség esetén az eljárásba be kell vonni az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértőt.

(6) Amennyiben ebek falkában okoznak sérülést, a falka összes tagja tekintetében jogkövetkezményeket kell megállapítani és alkalmazni.

(7)48 Amennyiben az eb ismételten nyolc napon túl gyógyuló, vagy annál súlyosabb sérülést okozott embernek, a sérülés keletkezésének vizsgálatába minden esetben be kell vonni az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértőt, és a járási állat-egészségügyi hivatal a (3) bekezdés b), c), d) pontja és a (4) bekezdés a), b) vagy c) pontja szerinti jogkövetkezménnyel élhet.

(8) E § rendelkezései nem vonatkoznak

a) a Magyar Honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban, közfeladatot ellátó őrszolgálatban szolgáló ebek jogszerű alkalmazására,

b) a magántulajdon védelmére irányuló hivatásos őrző-védő feladatot ellátó ebek jogszerű alkalmazására,

c) a vadászat során a vadnak sérülést okozó vadászebekre.

17/D. §49 (1)50 Állatorvos vagy települési, fővárosban a kerületi önkormányzat, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat állatvédelmi őrszolgálata köteles figyelmet fordítani arra, hogy a feladatainak ellátása során vizsgált eb viselkedése indokolja-e a veszélyesnek minősítési eljárás megindítását. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy az eb viselkedése, illetve fizikai vagy pszichikai állapota alapján feltételezhető, hogy az embernek sérülést okozhat, és ez a veszélyhelyzet kizárólag az eb veszélyesnek minősítésével hárítható el, arról köteles írásban értesíteni az ebtartás helye szerint illetékes járási állat-egészségügyi hivatalt.

(2)51 Az (1) bekezdés szerint bejelentett ebet a járási állat-egészségügyi hivatal veszélyesnek nyilváníthatja.

(3) A veszélyesnek nyilvánítási eljárás során az eb magatartás zavarára irányuló állatorvosi vizsgálatot kell végezni.

17/E. §52 (1)53 A veszélyes eb – a (2) bekezdésben foglaltakra való tekintettel – a veszélyesnek minősítést követő 60 nap elteltével kizárólag a járási állat-egészségügyi hivatal által kiadott engedéllyel, az abban előírt tartási feltételek betartása mellett, ivartalanítva és transzponderrel megjelölve tartható.

(2) Az engedély kiadását az eb tulajdonosa vagy az ebtartó a tulajdonossal együtt kérheti, az eb veszélyesnek nyilvánításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül.

(3) A veszélyes eb tartásának engedélyezésére vonatkozó kérelemnek (a továbbiakban: kérelem) tartalmaznia kell:

a) az eb tulajdonosának nevét, címét,

b) az ebtartó nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, telefonszámát, elektronikus levélcímét,

c) az eb tartási helyét (település, kerület, utca, házszám),

d) az eb tartási helyének leírását,

e) az eb fajtáját, születési idejét, nemét, színét, nevét,

f) transzponderrel megjelölt eb esetén a transzponder sorszámát,

g) ivartalanított eb esetén az ivartalanítás időpontját,

h) az eb egyéb egyedi jellemzőit.

(4) A kérelemhez csatolni kell a tartás helye szerinti ingatlan tulajdonostársainak, illetve haszonélvezőjének hozzájáruló nyilatkozatát, amennyiben az eb tartási helyéül szolgáló ingatlan közös tulajdonban van, illetve haszonélvezettel terhelt.

17/F. §54 (1)55 A tartást engedélyező határozat jogerőre emelkedését követően a járási állat-egészségügyi hivatal az 5. számú melléklet A. pontjában meghatározott adattartalmú tartási engedélyt (a továbbiakban: engedély) állít ki az eb tulajdonosa részére.

(2) Az engedély a kiállítástól számított két évig hatályos.

(3) Az engedély kiadásáért, meghosszabbításáért a veszélyesnek minősített eb tartása engedélyezésének díjáról szóló jogszabályban meghatározott összegű díjat kell fizetni.

(4) Az engedély akkor adható ki, ha az ebtartó

a) a tizennyolcadik életévét betöltötte, és

b) cselekvőképes.

(5) Az engedélyt vissza kell vonni, ha

a) az eb tulajdonosa vagy az ebtartó az e rendeletben meghatározott kötelezettségeit ismételten megszegi,

b) az eb tartási helyét – akár ideiglenesen is – megváltoztatják, vagy

c) a veszélyes eb tulajdonjoga átruházásra kerül.

17/G. §56 (1) A 3. § (2) bekezdése szerinti esetben a tulajdonosnak vagy az ebtartónak biztosítania kell a transzponder leolvasásához szükséges eszközt.

(2) A beavatkozásokat végző állatorvos az 5. számú melléklet B. pontjában meghatározott adattartalmú igazolást állít ki az ivartalanítás megtörténtéről, valamint az eb transzponderrel történő megjelöléséről.

17/H. §57 (1) A veszélyes eb nyakörvén jól látható jelzést kell elhelyezni. A jelzés legalább öt centiméter átmérőjű korong, egyik oldalán az ebtartó neve, lakcíme, telefonszáma, a másik oldalán az eb hívóneve és a „Veszélyes!” felirat szerepel. A korong beszerzésének költségei az állat tulajdonosát terhelik.

(2) A veszélyes eb olyan megfelelően zárt, bekerített vagy elkerített helyen tartható, amely megakadályozza az ebnek a közterületre vagy szomszédos magánterületre történő, felügyelet nélküli kijutását, továbbá, hogy az eb embernek vagy állatnak sérülést okozzon.

(3) A veszélyes eb tartására szolgáló ingatlan be- és kijáratain jól olvasható „Vigyázat! Veszélyes eb!” feliratú táblát kell elhelyezni. A szöveg mellett jól látható, támadó ebet ábrázoló grafika feltüntetése szükséges. A táblát jól látható helyen kell elhelyezni.

17/I. §58 (1) Veszélyes ebet közterületen vezetni, tömegközlekedési eszközön szállítani csak a harapás lehetőségét megakadályozó, biztonságos szájkosárral és a kibújást megakadályozó nyakörvvel, két méternél nem hosszabb, nem kihúzható pórázon, a tartási engedélyben megjelölt személy felügyeletével szabad. E helyeken az ebet a pórázról elengedni és a szájkosarat levenni tilos.

(2) Veszélyes eb felügyelete – a tartási engedélyben meg nem jelölt személyre – ideiglenesen sem ruházható át.

17/J. §59 (1) Veszélyes eb tulajdonjogának átruházásakor az új tulajdonosnak új tartási engedélyt kell kérnie.

(2)60 Veszélyes eb tulajdonjogának átruházását, az állat elhullását, elvesztését huszonnégy órán belül – munkaszüneti nap esetén a következő munkanapon – a járási állat-egészségügyi hivatalnál be kell jelenteni.

17/K. §61 (1)62 Aki veszélyes ebet talál, illetve befog, köteles azt huszonnégy órán belül a járási állat-egészségügyi hivatalnak bejelenteni, és a befogott ebet a járási állat-egészségügyi hivatalnak átadni.

(2)63 A járási állat-egészségügyi hivatal intézkedik az engedélyezett tartási helyen, és a tartási engedélyben megnevezett személy felügyeletén kívül talált veszélyes eb haladéktalan befogásáról, és az ebtartó vagy a tulajdonos értesítéséről.

(3) A szabálysértési vagy büntetőeljárás során elkobzott, lefoglalt, továbbá a leadott, befogott veszélyes ebet, 14 napos állat-egészségügyi megfigyelés alatt kell tartani a veszettség elleni védekezés szabályairól szóló jogszabály előírásai szerint.

(4)64 Veszélyes eb leadásáról, befogásáról a járási állat-egészségügyi hivatal jegyzőkönyvet vesz fel, melyet az eb pusztulásáig vagy tulajdonosváltásáig meg kell őrizni és gondoskodni kell a nyilvántartásáról.

(5) Ha az eb tulajdonosa a befogással, őrzéssel, megfigyeléssel kapcsolatos költségeket megtéríti, a veszélyes ebet részére első alkalommal – állatvédelmi bírság kiszabása mellett – vissza kell adni.

(6) A veszélyes eb életének kioltásáról szóló határozatban rendelkezni kell az azt végrehajtó állatorvos személyéről.

17/L. §65 (1)66 A járási állat-egészségügyi hivatal a tartási engedélyben előírt biztonságos tartási feltételek teljesülését az engedélyben megjelölt határidő lejártával, de legkésőbb a tartási engedély kiadásától számított 30 nap elteltével, az eb ivartalanításának és egyedi megjelölésének megtörténtét a tartási engedély kiadásától számított 30 nap elteltével ellenőrzi.

(2)67 A veszélyes eb tartási feltételeinek megtartását a járási állat-egészségügyi hivatal ellenőrzi.

(3) Az ebtartó a tartási engedélyt az ellenőrzésre jogosult felhívására köteles bemutatni.

(4) Az ebtartó köteles a tartási feltételek ellenőrzését elősegíteni és tűrni.

17/M. §68 (1) Az ebek viselkedésének megítélésével kapcsolatos szakértői tevékenységet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) kérelemre engedélyezheti.

(2) Engedélyt az kaphat, aki

a) állatorvos doktori képesítéssel, és a képesítés megszerzésétől számított legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik, vagy

b) legalább tízéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelmező természetes személyazonosító adatait,

b) a kérelmező képzettségére vonatkozó információkat.

(4) A kérelemhez csatolni kell

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti képesítési feltétel meglétét tanúsító okirat hiteles másolatát,

b) a szakmai gyakorlati idő meglétét igazoló iratot,

c) a szakmai működés részletes leírását tartalmazó iratot.

(5)69 Az engedélyezésre, illetve az engedély visszavonására irányuló eljárás során a NÉBIH kikéri az Országos Állatvédelmi és Állatjóléti Tanács és a Magyar Állatorvosi Kamara véleményét.

Átmeneti és záró rendelkezések

18. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(2) Az 1-17. §, a 19. §, 24-25. §, valamint az 1-3. számú melléklet 2010. július 1-jén lép hatályba.

(3)70

(4) E rendelet hatálybalépésekor magánháztartásban már tartott állat vonatkozásában a 14. § (5) bekezdésének c) és d) pontjában foglalt rendelkezésnek 2012. december 31-ig kell megfelelni.

19. §71

20-23. §72

24. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai és parlamenti irányelv 9. és 16. cikkének való megfelelést szolgálja.

25. § A rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.

1. számú melléklet a 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelethez

Az ország őshonos növény-, illetve állatvilágára ökológiai szempontból veszélyes fajok

A. Halak

1. Amurgéb (Perccottus glehni),

2. Kígyófejű halak (Channa spp., Parachanna spp.) összes faja,

B. Kétéltűek

1. Amerikai ökörbéka (Rana catesbeiana),

2. Keleti unka (Bombina orientalis),

C. Hüllők

1.73 Aligátorteknős (Chelydra serpentina)

2. Díszes ékszerteknős (Chrysemys picta)

3.74 Keselyűteknős (Macroclemmys temminckii)

4. Vörösfülű ékszerteknős (Trachemys scripta elegans) – a 15 cm-nél kisebb páncélhosszúságú példányok

D. Madarak

Halcsontfarkú réce (Oxyura jamaicensis)

E. Emlősök

1. Amerikai nyérc (Mustela vison)

2. Észak-amerikai mosómedve (Procyon lotor)

3. Kanadai hód (Castor canadensis)

4. Kanadai vörösmókus (Tamiasciurus hudsonicus)

5. Közönséges szkunk (Mephitis mephitis)

6. Nyestkutya (Nyctereutes procyonoides)

7. Nutria (Myocastor coypus)

8. Szürke mókus (Sciurus carolinensis)

9.75 Amerikai rókamókus (Sciurus niger)

10.76 Csinos tarkamókus (Callosciurus erythraeus)

11.77 Japán mókus (Sciurus lis)

2. számú melléklet a 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelethez

A 9. § (2) bekezdése szerinti írásos dokumentumok

1. A kötelező immunizálásra vonatkozó adatok és dokumentumok.

2. Egyedi tartós megjelöléssel rendelkező állat esetében az állat azonosítására vonatkozó adatok és dokumentumok.

3. Az állatfaj – a gerinctelen állatok és halak esetében a rendszertani család – tartásának minimális feltételeit, annak emberre vonatkozó veszélyeit, illetve egészségügyi ártalmait tartalmazó írásos ismertető. Az írásos ismertetőnek tartalmaznia kell mindazokat az ismereteket, amelyek az állat egészségének és jólétének, valamint a tartó személy egészségének biztosításához szükségesek.

Az írásos ismertető minimális tartalmi elemei a következők:

a) az állat faja és tudományos neve,

b) az állat neme, amennyiben ez külső jegyek vagy egy egyszerű vizsgálat alapján megállapítható,

c) a faj származási országa és természetes előfordulási helyei,

d) a fajra jellemző kifejlett kori méret,

e) a fajra jellemző elérhető életkor,

f) a fajra természetes körülmények között jellemző aktivitás és szociális szerveződés,

g) hogyan lehet az állat táplálkozási igényeit kielégíteni,

h) hogyan lehet az állat hely, klíma, fény és egyéb igényeit kielégíteni,

i) hogyan lehet az állat viselkedési szokásaihoz kapcsolódó, illetve szociális igényeit kielégíteni,

j) hogyan lehet az állat elhelyezését szökésbiztosan megoldani,

k) bármely betegség, amire az adott faj különösen fogékony, és hogyan lehet ellene védekezni,

l) az e rendelet szerinti minimális tartási követelmények,

m) az állat milyen veszélyt és egészségügyi ártalmat jelent az állat tartójának egészségére, és azt hogyan lehet megelőzni.

3. számú melléklet a 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelethez

 

4. számú melléklet a 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelethez82

 

  Az eb által okozott sérülés A 17/C. § (3) és (4) bekezdéseinek egyes esetekben alkalmazható jogkövetkezményei

 

  1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

 

  kimenetele körülményei (3) a) (3) b) (3) c) (3) d) (4) a) (4) b)

 

a) 8 napon belül gyógyuló az ebbel nem egy háztartásban élő személynek X          

 

b) 8 napon túl az ebbel egy háztartásban élő személynek X          

 

c) gyógyuló közterületen, az ebbel nem egy háztartásban élő személynek X X X X X X

 

d)   saját territóriumon, az ebbel nem egy háztartásban élő személynek X   X      

 

e)   közterületen, kutyának X     X    

 

f) súlyos az ebbel egy háztartásban élő személynek   X X   X X

 

q)   az ebbel nem egy háztartásban élő személynek   X X X X X

 

h)   közterületen, kutyának X X   X X  

 

i)   saját territóriumon, kutyának X          

 

j)   közterületen, egyéb állatnak X          

 

k) maradandó az ebbel egy háztartásban élő személynek   X X X X X

 

l)   az ebbel nem egy háztartásban élő személynek   X X X X X

 

m)   közterületen, kutyának   X X X X  

 

n)   saját territóriumon, kutyának X   X      

 

o)   közterületen, egyéb állatnak X X X      

 

p)   saját territóriumon, egyéb állatnak X   X      

 

q) halálos az ebbel egy háztartásban élő személynek   X X X X X

 

r)   az ebbel nem egy háztartásban élő személynek   X X X X X

 

s)   közterületen, kutyának   X X X X X

 

t)   saját territóriumon, kutyának X   X      

 

u)   közterületen, egyéb állatnak X X     X  

 

v)   saját territóriumon, egyéb állatnak X   X      

 

     

 

5. számú melléklet a 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelethez83

A.

A veszélyes eb tartására kiadott engedély minimális adattartalma:

1. Az eb tulajdonosának neve, címe

2. Az ebtartó neve, születési helye, ideje, lakcíme, telefonszáma, elektronikus levélcíme

3. Az eb tartási helye (település, kerület, utca, házszám)

4. Az eb fajtája, születési ideje, neme, színe, hívóneve

5. Transzponderrel megjelölt eb esetén a transzponder sorszáma

6. Ivartalanított eb esetén az ivartalanítás időpontja

7. Az eb egyéb egyedi jellemzői

8. Az eb tartásának feltételei

B.

Az ivartalanítás és a transzponderrel történő megjelölés megtörténtéről kiállított igazolás minimális adattartalma:

1. Az eb tulajdonosának neve, címe

2. Az ebtartó neve, születési helye, ideje, lakcíme, telefonszáma, elektronikus levélcíme

3. Az eb tartási helye (település, kerület, utca, házszám)

4. Az eb fajtája, születési ideje, neme, színe, hívóneve

5. A beültetett transzponder sorszáma

6. Az ivartalanítás időpontja

7. Az eb egyéb egyedi jellemzői

115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelet

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 70. szám

A Kormány

a 1–2. § tekintetében az állatok védelmérõl és kíméletérõl szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (3) bekezdés a) pontjában,

a 3–5. § tekintetében az állatok védelmérõl és kíméletérõl szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (3) bekezdés b) pontjában,

és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) és

b) pontjában,

a 6–11. § tekintetében az állatok védelmérõl és kíméletérõl szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (3) bekezdés f), h), i) és j) pontjában,

a 12. § tekintetében a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésérõl szóló 2001. évi C. törvény 67. § (1) bekezdésében, valamint

a 14. § tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pontjában

kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:

1. Az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása

1. §

2–4. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„2. § (1) A bírság alapösszege tizenötezer forint.

(2) A bírság mértékének megállapításához a bírság alapösszegét – a jogsértés körülményeitõl függõen – meg kell szorozni az 1–4. melléklet szerinti szorzókkal.

(3) Több tényállás együttes fennállása esetén az egy táblázatban található szorzókat táblázatonként összeadva kell a mellékletre vonatkozó értéket megállapítani.

(4) A mellékletenként kapott szorzókat összeszorozva kapott számmal meg kell szorozni a bírság alapösszegét, amely által kapott szorzat a bírság mértéke.

(5) Amennyiben a bírság kiszabására okot adó jogsértés közvetlenül nem befolyásolja az állat jólétét vagy tíz vagy annál kevesebb gerinces állat egyedét érinti, úgy a 2. melléklet szerint alkalmazandó szorzó 1.

(6) Ha a jogsértést okozó cselekményt szándékosan követték el, az adott tényálláshoz tartozó legmagasabb szorzót vagy szorzókat kell alkalmazni.

3. § (1) Az állatvédelmi képzés, illetõleg annak hátralévõ része helyébe lépõ állatvédelmi bírság mértékét úgy kell megállapítani, hogy egy nap képzésen való részvételnek ötvenezer forint állatvédelmi bírság felel meg.

(2) Az állatvédelmi képzésen való részvétel állatvédelmi bírságra történõ átváltása esetén a bírság összege legalább százezer forint.

4. § Azonos tényállású, három éven belüli ismételt jogsértés esetén a bírság összege a korábban kiszabott bírság másfélszeresénél nem lehet kevesebb, de nem haladhatja meg az adott jogsértés esetén kiszabható bírság legmagasabb mértékét.”

(2) Hatályát veszti a 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. és 5. §-a.

(1) Az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet]

2. §

A 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet e rendelet 1–4. melléklete szerinti 1–4. melléklettel egészül ki.

2. Az állatvédelmi hatóság kijelölésérõl szóló 334/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

3. §

„(2) Állatvédelmi hatóságként a Kormány az Ávt. 45/A. §-ában foglaltak tekintetében a jegyzõt, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (a továbbiakban: NÉBIH) és a fõvárosi és megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát (a továbbiakban: élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság) jelöli ki.”

(1) A 334/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

(2) Az állatvédelmi hatóság kijelölésérõl szóló 334/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 334/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet] 1. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(4) Az Ávt. 43. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak tekintetében állatvédelmi hatóságként a jegyzõ, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõség jár el.”

(3) A 334/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

„2. § (1) Az Ávt. 20. § (2) bekezdésében, 21. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében állatvédelmi hatóságként a tervezett tartás helye szerint illetékes települési, a fõvárosban a kerületi önkormányzat jegyzõje jár el.

(2) Az Ávt. 22. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a 23. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében állatvédelmi hatóságként a tartás helye szerint illetékes települési, a fõvárosban a kerületi önkormányzat jegyzõje jár el.

(3) Az Ávt. 24/A. § (1), (2), (4) és (8) bekezdésében, valamint a 24/B. és 24/C. §-ában foglaltak tekintetében állatvédelmi hatóságként a kerületi állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ hivatal (a továbbiakban: kerületi hivatal) jár el.

(4) Az Ávt. 24/A. § (7) bekezdésében foglaltak tekintetében állatvédelmi hatóságként a NÉBIH jár el.

(5) Az Ávt. 41. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében állatvédelmi hatóságként az állatotthon tervezett helye szerint illetékes települési, a fõvárosban a kerületi önkormányzat jegyzõje jár el, az engedélyrõl, annak visszavonásáról tájékoztatást ad az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság részére, amely azt nyilvántartásba veszi. A Kormány az állatotthon létesítése engedélyezésére irányuló eljárásban, – az állat-egészségügyi szabályoknak való megfelelés kérdésében –, elsõ fokú eljárásban az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságot, másodfokú eljárásban a NÉBIH-et szakhatóságként jelöli ki.

(6) Az Ávt. 43. § (9) bekezdésében foglaltak tekintetében állatvédelmi hatóságként a tartás helye szerint illetékes települési, a fõvárosban a kerületi önkormányzat jegyzõje, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõség jár el.

(7) Az Ávt. 43. § (10)–(12) bekezdésében foglaltak tekintetében állatvédelmi hatóságként a tartás helye szerint illetékes települési, a fõvárosban a kerületi önkormányzat jegyzõje, valamint az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság jár el.

(8) Az Ávt. 43/B. §-ában foglaltak tekintetében állatvédelmi hatóságként a NÉBIH és az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság jár el.

(9) A Kormány az ország õshonos növény-, illetve állatvilágára ökológiai szempontból veszélyes, külön jogszabályban meghatározott állatok – tiltott kedvtelési célú tartása, szaporítása vagy forgalomba hozatala miatt történõ – elkobzására, tulajdonának átruházására, végleges elhelyezésére, továbbá a végleges elhelyezésbõl eredõ költségek viselésére kötelezésére, valamint az állat életének kioltására irányuló eljárás, valamint az Ávt. 48/B. §-ában foglaltak tekintetében állatvédelmi hatóságként a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõséget jelöli ki.”

4. §

(a továbbiakban: kerületi hivatal)” szövegrész helyébe a „kerületi hivatalt” szöveg lép.

(2) A 334/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. §-ában az „a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt” szövegrész helyébe az „a NÉBIH-et” szöveg lép.

(1) A 334/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. §-ában a „kerületi állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ hivatalt

5. §

Hatályát veszti a 334/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. §-a.

3. A kedvtelésbõl tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet módosítása

6. §

41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet] 1. § (2) bekezdése a következõ c)–e) pontokkal egészül ki:

(1) A kedvtelésbõl tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet [a továbbiakban: [E rendelet alkalmazásában]

„c) kistestû eb: olyan eb, amelynek testtömege nem haladja meg a 20 kilogrammot,

d) közepes testû eb: olyan eb, amelynek testtömege 20–40 kilogramm,

e) nagytestû eb: olyan eb, amelynek testtömege meghaladja a 40 kilogrammot.”

(2) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az állatmenhelyrõl, ebrendészeti teleprõl, vagy állatvédelmi szervezettõl örökbeadott eb és macska transzponderrel történõ megjelölésének költségei az állat örökbefogadóját terhelik.”

(3) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 4. §-a a következõ (5) és (6) bekezdésekkel egészül ki:

„(5) Az állatkereskedés naprakész nyilvántartást vezet a beszerzett, készleten lévõ, eladott és elhullott

a) gerinces állatok fajonkénti egyedszámáról, a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó édesvízi halak kivételével,

b) nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó gerinctelen állatok fajonkénti egyedszámáról.

(6) Elhullás esetén – amennyiben ismert – annak okát is rögzíteni kell.”

(4) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 9. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Egyedi dokumentációval nem rendelkezõ állatok forgalmazásakor elegendõ fajonként egy darab írásos tájékoztatót az új tulajdonos rendelkezésére bocsátani, mely történhet elektronikus úton is.”

(5) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(2) A veszélyes állat forgalmazója, illetve átruházója az állat új tulajdonosának nevére szóló, az állat tartására vonatkozó engedély egy másolatát, valamint a forgalmazást, illetve átruházást rögzítõ dokumentum másolatát köteles a forgalmazást, valamint átruházást követõen 15 napon belül a forgalmazó, valamint átruházó tartási engedélyét kiállító hatóság részére megküldeni, valamint egy másik példányát 5 évig megõrizni.”

(6) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 11. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Tilos az állaton olyan maradandó küllemjavító beavatkozást – így különösen az állatba történõ festékanyag injektálást, ide nem értve a jogszabály által egyedi azonosításra kötelezett állat megjelölését – végezni, amely kizárólag annak kedvezõbb értékesíthetõségét szolgálja.”

(7) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 14. § (5) bekezdés helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(5) Tilos

a) kistestû ebet 10 m

b) kistestû ebet 4 m-nél, közepes testû ebet 6 m-nél, nagytestû ebet 8 m-nél rövidebb eszközzel tartósan kikötve,

c) gerinces állatot kör alapú kalitkában vagy gömb alakú akváriumban,

d) gerinces állat kifejlett egyedét 30 liternél kisebb ûrtartalmú térben

tartani.”

(8) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 14. §-a a következõ (15) és (16) bekezdéssel egészül ki:

„(15) Az eb, macska és görény kölyköket nyolchetes korukig anyjukkal kell tartani.

(16) Hím sziámi harcoshalakat úgy kell tartani, hogy azok egymást, illetve tükörképüket ne láthassák.”

(9) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 16. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Eb küllemének megváltoztatása érdekében farok kurtítás végezhetõ, az eb hét napos koráig.”

(10) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet „A kedvtelésbõl tartott állatok tartására és az állatokkal való bánásmódra vonatkozó rendelkezések” alcím alatt a következõ 17/A. és 17/B. §-sal egészül ki:

„17/A. § Az állatban félelmet keltõ, erõs fény- vagy hanghatással járó tevékenységek, idõjárási jelenségek teljes idõtartama alatt, különösen az év azon szakában, amikor a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletérõl szóló jogszabály szerinti pirotechnikai termékek engedély, bejelentés nélkül is felhasználhatók, az állat tartójának gondoskodnia kell az állat félelmében történõ elszökésének megakadályozásáról és törekednie kell az állat megnyugtatására.

17/B. § (1) Amagánállatorvos az eb vizsgálata, kezelése elõtt köteles ellenõrizni,hogy az állat transzponderrel jelölt-e.

(2) A transzponderrel való megjelölés vagy az ivartalanítás megtörténtét az azt elvégzõ magánállatorvos az oltási könyv vagy a kisállatútlevél megfelelõ rovatának kitöltésével, aláírásával és bélyegzõjével igazolja. Az ivartalanítás megtörténte utólag kizárólag az ebtartó költségén elvégzett eredményes bizonyító vizsgálatot követõen igazolható.

(3) Az eb transzponderrel történõ megjelölését követõ 8 napon belül a beavatkozást végzõ magánállatorvos köteles az állatnak az Ávtv. 42/A. § (4) bekezdése szerinti adatait a transzponderrel megjelölt ebek adatait nyilvántartó országos elektronikus adatbázisban (továbbiakban: adatbázis) regisztrálni.

(4) A transzponderrel megjelölt, az adatbázisban nem szereplõ eb adatait az állat tartója köteles 2012. december 31-ig a magánállatorvossal az adatbázisban regisztráltatni.

(5) Az adatbázisba történõ regisztráció díja állatonként 200 forint. Az adatbázisban regisztrált eb adatának megváltozása miatt történõ adatmódosítás díjmentes.

(6) A transzponderrel megjelölt eb tartójának megváltozása esetén

a) az új tartó az adatváltozást 8 napon belül köteles a magánállatorvossal az adatbázisban regisztráltatni,

b) az adatbázis mûködtetõje köteles a korábbi tartó adatait legalább öt évig nyilvántartani.

(7) A transzponderrel megjelölt eb tulajdonosának, tartási helyének megváltozása, vagy az állat elpusztulása esetén az eb tartója az adatváltozást 8 napon belül köteles a magánállatorvossal az adatbázisban regisztráltatni.

2-nél, közepes testû ebet 15 m2-nél, nagytestû ebet 20 m2-nél kisebb területen tartósan,

(8) A transzponderrel megjelölt eb ivartalanítását vagy kisállatútlevele kiállítását az azt elvégzõ magánállatorvos 8 napon belül köteles az adatbázisban regisztrálni.

(9) Az ebösszeírás során felvett, az adatbázisban nyilvántartottaktól eltérõ vagy abból hiányzó adatokról a jegyzõ köteles az adatbázis mûködtetõjét értesíteni.”

(11) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 17/B. §-a a következõ (10)–(12) bekezdésekkel egészül ki:

„(10) Négy hónaposnál idõsebb eb csak transzponderrel megjelölve tartható.

(11) A (10) bekezdésekben foglaltak betartását a jegyzõ és a kerületi hivatal ellenõrzi.

(12) A négy hónaposnál idõsebb transzponderrel nemjelölt ebrõl a jegyzõ és a magánállatorvos köteles jelentést tenni a kerületi hivatal felé.”

7. §

egészül ki:

A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet az „Átmeneti és záró rendelkezések” alcímet megelõzõen a következõ alcímmel

„Eb okozta fizikai sérülés, illetve ennek veszélye keletkezésekor felmerülõ hatósági feladatok, valamint a veszélyes eb tartása és a tartás engedélyezése

17/C. § (1) Amennyiben a települési, fõvárosban a kerületi önkormányzat jegyzõje arról értesül, hogy eb a 4. számú melléklet szerinti sérülést okozott, arról köteles írásban értesíteni a sérülés keletkezésének helye szerint illetékes kerületi hivatalt.

(2) Eb okozta sérülés esetén a kerületi hivatal a (3) és (4) bekezdések szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja a 4. számú melléklet alapján.

(3) A kerületi hivatal az ebtartót

a) írásos figyelmeztetésben részesítheti,

b) az eb közterületen való vezetésekor szigorúbb szabályok betartására kötelezheti,

c) az eb tartási körülményeinek megváltoztatására és szigorúbb tartási feltételek kialakítására kötelezheti,

d) az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértõvel egyeztetett képzés elvégzésére kötelezheti.

(4) A kerületi hivatal

a) elrendelheti az eb ivartalanítását,

b) az ebet veszélyesnek minõsítheti,

c) elrendelheti az eb életének kioltását, az Ávtv. 24/C. § szerinti esetekben.

(5) A sérülés keletkezésének kivizsgálása során vizsgálni kell az eb által okozott sérülés bekövetkezésének körülményeit, különösen a sérült ember vagy állat magatartását. Szükség esetén az eljárásba be kell vonni az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértõt.

(6) Amennyiben ebek falkában okoznak sérülést, a falka összes tagja tekintetében jogkövetkezményeket kell megállapítani és alkalmazni.

(7) Amennyiben az eb ismételten nyolc napon túl gyógyuló, vagy annál súlyosabb sérülést okozott embernek, a sérülés keletkezésének vizsgálatába minden esetben be kell vonni az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértõt, és a kerületi hivatal a (3) bekezdés b), c), d) pontja és a (4) bekezdés a), b) vagy c) pontja szerinti jogkövetkezménnyel élhet.

(8) E § rendelkezései nem vonatkoznak

a) a Magyar Honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban, közfeladatot ellátó õrszolgálatban szolgáló ebek jogszerû alkalmazására,

b) a magántulajdon védelmére irányuló hivatásos õrzõ-védõ feladatot ellátó ebek jogszerû alkalmazására,

c) a vadászat során a vadnak sérülést okozó vadászebekre.

17/D. § (1) Állatorvos vagy települési, fõvárosban a kerületi önkormányzat állatvédelmi õrszolgálata köteles figyelmet fordítani arra, hogy a feladatainak ellátása során vizsgált eb viselkedése indokolja-e a veszélyesnek minõsítési eljárás megindítását. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy az eb viselkedése, illetve fizikai vagy pszichikai állapota alapján feltételezhetõ, hogy az embernek sérülést okozhat, és ez a veszélyhelyzet kizárólag az eb veszélyesnek minõsítésével hárítható el, arról köteles írásban értesíteni az ebtartás helye szerint illetékes kerületi hivatalt.

(2) Az (1) bekezdés szerint bejelentett ebet a kerületi hivatal veszélyesnek nyilváníthatja.

(3) A veszélyesnek nyilvánítási eljárás során az eb magatartás zavarára irányuló állatorvosi vizsgálatot kell végezni.

17/E. § (1) A veszélyes eb – a (2) bekezdésben foglaltakra való tekintettel – a veszélyesnek minõsítést követõ 45 nap elteltével kizárólag a kerületi hivatal által kiadott engedéllyel, az abban elõírt tartási feltételek betartása mellett, ivartalanítva és transzponderrel megjelölve tartható.

(2) Az engedély kiadását az eb tulajdonosa vagy az ebtartó a tulajdonossal együtt kérheti, az eb veszélyesnek nyilvánításáról szóló határozat jogerõre emelkedését követõ 15 napon belül.

(3) A veszélyes eb tartásának engedélyezésére vonatkozó kérelemnek (a továbbiakban: kérelem) tartalmaznia kell:

a) az eb tulajdonosának nevét, címét,

b) az ebtartó nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, telefonszámát, elektronikus levélcímét,

c) az eb tartási helyét (település, kerület, utca, házszám),

d) az eb tartási helyének leírását,

e) az eb fajtáját, születési idejét, nemét, színét, nevét,

f) transzponderrel megjelölt eb esetén a transzponder sorszámát,

g) ivartalanított eb esetén az ivartalanítás idõpontját,

h) az eb egyéb egyedi jellemzõit.

(4) A kérelemhez csatolni kell a tartás helye szerinti ingatlan tulajdonostársainak, illetve haszonélvezõjének hozzájáruló nyilatkozatát, amennyiben az eb tartási helyéül szolgáló ingatlan közös tulajdonban van, illetve haszonélvezettel terhelt.

17/F. § (1) A tartást engedélyezõ határozat jogerõre emelkedését követõen a kerületi hivatal az 5. számú melléklet A. pontjában meghatározott adattartalmú tartási engedélyt (a továbbiakban: engedély) állít ki az eb tulajdonosa részére.

(2) Az engedély a kiállítástól számított két évig hatályos.

(3) Az engedély kiadásáért, meghosszabbításáért a veszélyesnek minõsített eb tartása engedélyezésének díjáról szóló jogszabályban meghatározott összegû díjat kell fizetni.

(4) Az engedély akkor adható ki, ha az ebtartó

a) a tizennyolcadik életévét betöltötte, és

b) cselekvõképes.

(5) Az engedélyt vissza kell vonni, ha

a) az eb tulajdonosa vagy az ebtartó az e rendeletben meghatározott kötelezettségeit ismételten megszegi,

b) az eb tartási helyét – akár ideiglenesen is – megváltoztatják, vagy

c) a veszélyes eb tulajdonjoga átruházásra kerül.

17/G. § (1) A 3. § (2) bekezdése szerinti esetben a tulajdonosnak vagy az ebtartónak biztosítania kell a transzponder leolvasásához szükséges eszközt.

(2) A beavatkozásokat végzõ állatorvos az 5. számú melléklet B. pontjában meghatározott adattartalmú igazolást állít ki az ivartalanítás megtörténtérõl, valamint az eb transzponderrel történõ megjelölésérõl.

17/H. § (1) A veszélyes eb nyakörvén jól látható jelzést kell elhelyezni. A jelzés legalább öt centiméter átmérõjû korong, egyik oldalán az ebtartó neve, lakcíme, telefonszáma, a másik oldalán az eb hívóneve és a „Veszélyes!” felirat szerepel. A korong beszerzésének költségei az állat tulajdonosát terhelik.

(2) A veszélyes eb olyan megfelelõen zárt, bekerített vagy elkerített helyen tartható, amely megakadályozza az ebnek a közterületre vagy szomszédos magánterületre történõ, felügyelet nélküli kijutását, továbbá, hogy az eb embernek vagy állatnak sérülést okozzon.

(3) A veszélyes eb tartására szolgáló ingatlan be- és kijáratain jól olvasható „Vigyázat! Veszélyes eb!” feliratú táblát kell elhelyezni. A szöveg mellett jól látható, támadó ebet ábrázoló grafika feltüntetése szükséges. A táblát jól látható helyen kell elhelyezni.

17/I. § (1) Veszélyes ebet közterületen vezetni, tömegközlekedési eszközön szállítani csak a harapás lehetõségét

megakadályozó, biztonságos szájkosárral és a kibújást megakadályozó nyakörvvel, két méternél nem hosszabb, nem kihúzható pórázon, a tartási engedélyben megjelölt személy felügyeletével szabad. E helyeken az ebet a pórázról elengedni és a szájkosarat levenni tilos.

(2) Veszélyes eb felügyelete – a tartási engedélyben meg nem jelölt személyre – ideiglenesen sem ruházható át.

17/J. § (1) Veszélyes eb tulajdonjogának átruházásakor az új tulajdonosnak új tartási engedélyt kell kérnie.

(2) Veszélyes eb tulajdonjogának átruházását, az állat elhullását, elvesztését huszonnégy órán belül – munkaszüneti nap esetén a következõ munkanapon – a kerületi hivatalnál be kell jelenteni.

17/K. § (1) Aki veszélyes ebet talál, illetve befog, köteles azt huszonnégy órán belül a kerületi hivatalnak bejelenteni, és a befogott ebet a kerületi hivatalnak átadni.

(2) A kerületi hivatal intézkedik az engedélyezett tartási helyen, és a tartási engedélyben megnevezett személy felügyeletén kívül talált veszélyes eb haladéktalan befogásáról, és az ebtartó vagy a tulajdonos értesítésérõl.

(3) Aszabálysértési vagy büntetõeljárás során elkobzott, lefoglalt, továbbá a leadott, befogott veszélyes ebet, 14 napos állat-egészségügyi megfigyelés alatt kell tartani a veszettség elleni védekezés szabályairól szóló jogszabály elõírásai szerint.

(4) Veszélyes eb leadásáról, befogásáról a kerületi hivatal jegyzõkönyvet vesz fel, melyet az eb pusztulásáig vagy tulajdonosváltásáig meg kell õrizni és gondoskodni kell a nyilvántartásáról.

(5) Ha az eb tulajdonosa a befogással, õrzéssel, megfigyeléssel kapcsolatos költségeket megtéríti, a veszélyes ebet részére elsõ alkalommal – állatvédelmi bírság kiszabása mellett – vissza kell adni.

(6) A veszélyes eb életének kioltásáról szóló határozatban rendelkezni kell az azt végrehajtó állatorvos személyérõl.

17/L. § (1) A kerületi hivatal a tartási engedélyben elõírt biztonságos tartási feltételek teljesülését az engedélyben megjelölt határidõ lejártával, de legkésõbb a tartási engedély kiadásától számított 30 nap elteltével, az eb ivartalanításának és egyedi megjelölésének megtörténtét a tartási engedély kiadásától számított 30 nap elteltével ellenõrzi.

(2) A veszélyes eb tartási feltételeinek megtartását a kerületi hivatal ellenõrzi.

(3) Az ebtartó a tartási engedélyt az ellenõrzésre jogosult felhívására köteles bemutatni.

(4) Az ebtartó köteles a tartási feltételek ellenõrzését elõsegíteni és tûrni.

17/M. § (1) Az ebek viselkedésének megítélésével kapcsolatos szakértõi tevékenységet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) kérelemre engedélyezheti.

(2) Engedélyt az kaphat, aki

a) állatorvos doktori képesítéssel, és a képesítés megszerzésétõl számított legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik, vagy

b) legalább tízéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelmezõ természetes személyazonosító adatait,

b) a kérelmezõ képzettségére vonatkozó információkat.

(4) A kérelemhez csatolni kell

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti képesítési feltétel meglétét tanúsító okirat hiteles másolatát,

b) a szakmai gyakorlati idõ meglétét igazoló iratot,

c) a szakmai mûködés részletes leírását tartalmazó iratot.

(5) Az engedélyezésre, illetve az engedély visszavonására irányuló eljárás során a NÉBIH kikéri az Állatvédelmi Tanácsadó Testület és a Magyar Állatorvosi Kamara véleményét.”

8. §

„(3) E rendelet 1. számú melléklete E pontjának az egyes állatvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelettel beiktatott 9–11. pontja szerinti állatfajok kapcsán az Ávtv. 48/B. §-a szerinti mentesség érdekében az Ávtv. 48/B. §-a szerinti adatokat 2012. október 1-jéig kell bejelenteni a tartás helye szerint illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõségnek.”

A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 18. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

9. §

(2) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. számú melléklete e rendelet 6. melléklete szerint módosul.

(3) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet e rendelet 7. és 8. melléklete szerinti 4. és 5. számú melléklettel egészül ki.

(1) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 1. számú melléklete e rendelet 5. melléklete szerint módosul.

10. §

nem képes” szöveg lép.

(2) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdésében a „– ha ismert – az egyed nemét és korát” szövegrész helyébe a „gerinctelen állatok és halak kivételével – ha ismert vagy megállapítható – az egyed nemét és korát” szöveg lép.

(3) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 14. § (3) bekezdésében „az állatok szükségleteinek” szövegrész helyébe „az állatok szükségleteinek, valamint hogy a tartási helyük úgy legyen kialakítva, hogy az ne okozhasson sérülést az állatoknak” szöveg lép.

(4) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 14. § (6) bekezdésében az „Ebek csoportos tartása esetén” szövegrész helyébe a „Tartósan csoportosan tartott ebek esetén” szöveg lép.

(5) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 14. § (7) bekezdésében az „5 m-nél” szövegrész helyébe a „8 m-nél” szöveg lép.

(6) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 14. § (8) bekezdésében az „illetve” szövegrész helyébe az „és” szöveg lép.

(7) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 14. § (9) és (11) bekezdésében az „illetve” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg lép.

(1) A41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés b) pontjában az „utódainemképesek” szövegrész helyébe az „utóda

(8) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 14. § (10) bekezdésében a „talajon, illetve vízben” szövegrész helyébe a „talajon vagy vízben” szöveg lép.

(9) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 14. § (12) bekezdésében a „jelleggel” szövegrész helyébe a „jelleggel, hat hónaposnál fiatalabb ebet tartósan” szöveg lép.

(10) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 14. § (12) bekezdésében a „állatot és ebet állandó jelleggel, hat hónaposnál fiatalabb ebet” szövegrész helyébe a „állatot állandó jelleggel, ebet” szöveg lép.

(11) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 14. § (13) bekezdésében a „kikötéséhez, illetve vezetéséhez” szövegrész helyébe a „vezetéséhez” szöveg lép.

(12) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 14. § (14) bekezdésében az „állatmenhelyekre” szövegrész helyébe az „állatmenhelyekre, valamint a hatósági megfigyelés alá vont ebek tartására” szöveg lép.

(13) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 17. § (3) bekezdésében a „ha külön jogszabály” szövegrész helyébe a „ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet” szöveg lép.

(14) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének A pontjában a „Madárpókok (Theraphosidae) – fán lakó fajok” sorában a „de minimum” szövegrész helyébe „de kifejlett egyed esetén minimum” szöveg, a „Madárpókok (Theraphosidae) – talajlakó fajok” sorában a „de minimum” szövegrész helyébe „de kifejlett egyed esetén minimum” szöveg lép.

(15) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. számú mellékleténekOpontja táblázatának a „Legrövidebb oldal minimális hossza m” oszlopban az „1” szövegrész helyébe a „0,5” szöveg lép.

11. §

(2) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 14. § (5) bekezdés b) pontja és 14. § (7) bekezdése hatályát veszti.

(1) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 12. §-ában a „a 9. § (2) bekezdésében,” szövegrész hatályát veszti.

4. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésérõl szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelölésérõl, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá esõ szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet módosítása

12. §

hatóságok kijelölésérõl, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá esõ szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet] 1. számú melléklete 24. sorának harmadik oszlopában a „Mezõgazdasági Szakigazgatási” szövegrész helyébe a „Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági” szöveg lép.

(2) A 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete a következõ 13. sorral egészül ki:

(1) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésérõl szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró

[Sorszám Szabályozott szakma megnevezése

Elõzetes ellenõrzést végzõ elsõfokú hatóság

Elõzetes ellenõrzést végzõ

másodfokú hatóság]

„13. Ebek viselkedésének

megítélésében jártas szakértõ

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

vidékfejlesztési miniszter”

5. Záró rendelkezések

13. §

hatályba.

(2) A 6. § (11) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 10. § (10) és (11) bekezdése, valamint a 11. § (2) bekezdése 2016. január 1-jén lép hatályba.

(1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a kihirdetését követõ második hónap elsõ napján lép

14. §

díjáról szóló 15/1997. (III. 5.) FM rendelet.

Hatályát veszti az ebek veszélyessé minõsítésével összefüggõ szakhatósági eljárásról és az ebek egyedi azonosításának

15. §

Ez a rendelet 2016. január 2-án hatályát veszti.

Orbán Viktor

s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelethez

„1. melléklet a 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelethez

Az állatvédelmi bírság tételes mértékének megállapítása során alkalmazandó, állatcsoporthoz köthetõ szorzók

1. A bírság kiszabására okot adó jogsértés elszenvedõje

2. Mulasztó

3. Alkalmazandó szorzó

a) természetvédelmi oltalom vagy nemzetközi

egyezmény védelme alatt álló állat

aa) természetes személy 2–4

ab) jogi személy és más gazdálkodó szervezet 4–8

b) kutatási, kísérleti célra szolgáló állat, veszélyes állat, szállított állat

ba) természetes személy 2–4

bb) jogi személy és más gazdálkodó szervezet 3–7

c) nagy létszámú állattartó telepen, gazdasági

haszon céljából tartott állat

ca) természetes személy 1–3

cb) jogi személy és más gazdálkodó szervezet 2–6

d) kis létszámú állattartó telepen, gazdasági da) természetes személy 1–3

haszon céljából tartott állat

db) jogi személy és más gazdálkodó szervezet 1–5

e) fogságban – nem kedvtelésbõl – tartott, nem háziasított állat, beleértve a cirkuszi és állatkerti állatokat

ea) természetes személy 1–3

eb) jogi személy és más gazdálkodó szervezet 2–6

f) kedvtelésbõl tartott állat fa) természetes személy 1–3

fb) jogi személy és más gazdálkodó szervezet 1–5

g) egyéb, az Ávt. hatálya alá tartozó állat ga) természetes személy 1–2

gb) jogi személy és más gazdálkodó szervezet 1–5

2. melléklet a 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelethez

„2. melléklet a 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelethez

Az állatvédelmi bírság tételes mértékének megállapítása során alkalmazandó, állatlétszámhoz köthetõ szorzók

1. A bírság kiszabására okot adó jogsértés tíznél több gerinces állat egyedét érinti, és ez a tartott populáció

2. Alkalmazandó szorzó

a) legfeljebb 20%-a 1

b) több mint 20%, de legfeljebb 40%-a 1,5

c) több mint 40%, de legfeljebb 60%-a 2

d) több mint 60%, de legfeljebb 80%-a 2,5

e) több mint 80%-a 3

3. melléklet a 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelethez

„3. melléklet a 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelethez

Az állatvédelmi bírság tételes mértékének megállapítása során alkalmazandó egyes szorzók

1. A mulasztó 2. Alkalmazandó szorzó

a) engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül, vagy az engedélyben leírtaktól eltérõen folytatott 3

b) a képzettséghez, gyakorlathoz kötött beavatkozást a feltételeknek való megfelelés nélkül végezte el 3

c) az állat rendszeres ellenõrzését elmulasztotta 3

d) a kötelezõen elõírt dokumentációt, adatszolgáltatást, adatrögzítést, adatregisztrációt nem, vagy nem a jogszabályban elõírtaknak megfelelõen teljesítette 2

e) a hatóság által elõírt intézkedést nem, vagy hiányosan teljesítette 2

f) az állat kötelezõ egyedi jelölését nem végezte el 3

g) ember egészségét, testi épségét veszélyeztette 5

4. melléklet a 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelethez

„4. melléklet a 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelethez

Az állatvédelmi bírság tételes mértékének megállapítása során alkalmazandó minõsített esetek és szorzók

1. A mulasztó 2. Alkalmazandó szorzó

a) állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül oltotta ki 10

b) állatot kínzott 10

c) az állat tulajdonjogával, tartásával felhagyott, az állatot elûzte, elhagyta, kitette 10

d) az állatot emberre vagy állatra uszította, állatviadalra idomította, állatviadalt szervezett, tartott, továbbá az állatviadalra fogadást szervezett, az állatviadalon közremûködött, részt vett, fogadást kötött, állatviadal céljára állatot tenyésztett, képzett, idomított, forgalmazott, vagy épületet, földterületet, eszközt rendelkezésre bocsátott 10

e) az állatot károsította 8

f) az állatot olyan teljesítményre kényszerítette, amely felismerhetõen meghaladta annak teljesítõképességét 8

g) az állatot természetellenes vagy önpusztító tevékenységre szoktatta 8

h) az állat szökésének megakadályozásáról nem, vagy nem megfelelõen gondoskodott 6

i) az állat biztonságos elhelyezésérõl nem gondoskodott 6

j) az elõírt férõhely-igényeket nem teljesítette, az állat mozgását a megengedettõl eltérõen korlátozta 5

k) az állat helytelen takarmányozása által annak egészségét veszélyeztette 5

l) az állatot annak kíméletét nem biztosító módon mozgatta, terelte 5

m) szállításkor a rakodási sûrûséget helytelenül határozta meg 8

n) a szállítási és pihentetési idõket helytelenül választotta meg 8

o) szállításkor egyéb körülményt helytelenül választott meg 5

p) az állat életének kioltása elõtt kábítási kötelezettséget mulasztott 8

q) érzéstelenítési kötelezettség alá tartozó beavatkozást érzéstelenítés nélkül végzett 5

r) az állat küllemét sebészeti úton, nem engedélyezett módon változtatta meg 6

1. A mulasztó 2. Alkalmazandó szorzó

s) az állat egészségét veszélyeztetõ szert alkalmazott, vagy állatgyógyászati terméket indikáció vagy állatorvosi utasítás nélkül alkalmazott

2

t) az állat állat-egészségügyi ellátásáról nem gondoskodott 3

u) egyéb jogszabályban foglalt állatjóléti kötelezettségét megsértette 2–4

5. melléklet a 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelethez

A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének E pontja a következõ 9–11. alponttal egészül ki:

„9. Amerikai rókamókus (Sciurus niger)

10. Csinos tarkamókus (Callosciurus erythraeus)

11. Japán mókus (Sciurus lis)”

6. melléklet a 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelethez

A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének B pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

„B. Halak

1. A halakat életmódjuk szerint, tengeri, édesvízi, illetve brakkvízi akváriumi egységekben kell elhelyezni.

2. Tengervizes akvárium halak által használható víztérfogata nem lehet kevesebb 100 liternél.

3. Az akváriumot olyan mennyiségû és minõségû szûrõberendezéssel kell mûködtetni, mely tartósan biztosítani képes a halak számára megfelelõ életfeltételek kialakításához szükséges vízparamétereket.

4. Édes- és brakkvízi halak

A halak testhossza 1 cm halra jutó víztömeg literben megadva

1. 0–10 cm-ig 1

2. 10–20 cm-ig 3

3. 20 cm-t meghaladótól 100 cm-ig 8

4. 100 cm-t meghaladó 15

5. Tengeri halak

A halak testhossza 1 cm halra jutó víztömeg literben megadva

1. 0–10 cm-ig 4

2. 10–20 cm-ig 12

3. 20 cm-t meghaladótól 100 cm-ig 32

4. 100 cm-t meghaladó 60

7. melléklet a 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelethez

A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a következõ 4. számú melléklettel egészül ki:

„4. számú melléklet a 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelethez

Az eb által okozott sérülés

A 17/C. § (3) és (4) bekezdéseinek egyes esetekben

alkalmazható jogkövetkezményei

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

kimenetele körülményei (4) a) (4) b) (4) c) (4) d) (5) a) (5) b)

a) 8 napon

belül

gyógyuló

az ebbel nem egy háztartásban élõ személynek x

b) 8 napon túl az ebbel egy háztartásban élõ személynek x

c) gyógyuló közterületen, az ebbel nem egy háztartásban élõ

személynek

x x x x x x

d) saját territóriumon, az ebbel nem egy

háztartásban élõ személynek

x x

e) közterületen, kutyának x x

f) súlyos az ebbel egy háztartásban élõ személynek x x x x

g) az ebbel nem egy háztartásban élõ személynek x x x x x

h) közterületen, kutyának x x x x

i) saját territóriumon, kutyának x

j) közterületen, egyéb állatnak x

k) maradandó az ebbel egy háztartásban élõ személynek x x x x x

l) az ebbel nem egy háztartásban élõ személynek x x x x x

m) közterületen, kutyának x x x x

n) saját territóriumon, kutyának x x

o) közterületen, egyéb állatnak x x x

p) saját territóriumon, egyéb állatnak x x

q) halálos az ebbel egy háztartásban élõ személynek x x x x x

r) az ebbel nem egy háztartásban élõ személynek x x x x x

s) közterületen, kutyának x x x x x

t) saját territóriumon, kutyának x x

u) közterületen, egyéb állatnak x x x

v) saját territóriumon, egyéb állatnak x x

8. melléklet a 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelethez

A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a következõ 5. számú melléklettel egészül ki:

„5. számú melléklet a 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelethez

A.

A veszélyes eb tartására kiadott engedély minimális adattartalma:

1. Az eb tulajdonosának neve, címe

2. Az ebtartó neve, születési helye, ideje, lakcíme, telefonszáma, elektronikus levélcíme

3. Az eb tartási helye (település, kerület, utca, házszám)

4. Az eb fajtája, születési ideje, neme, színe, hívóneve

5. Transzponderrel megjelölt eb esetén a transzponder sorszáma

6. Ivartalanított eb esetén az ivartalanítás idõpontja

7. Az eb egyéb egyedi jellemzõi

8. Az eb tartásának feltételei

B.

Az ivartalanítás és a transzponderrel történõ megjelölés megtörténtérõl kiállított igazolás minimális adattartalma:

1. Az eb tulajdonosának neve, címe

2. Az ebtartó neve, születési helye, ideje, lakcíme, telefonszáma, elektronikus levélcíme

3. Az eb tartási helye (település, kerület, utca, házszám)

4. Az eb fajtája, születési ideje, neme, színe, hívóneve

5. A beültetett transzponder sorszáma

6. Az ivartalanítás idõpontja

7. Az eb egyéb egyedi jellemzõi”

A FELELŐS ÁLLATTARTÁS SZABÁLYAI

“Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél… “
Antoine de Saint-Exupéry

A FELELŐSSÉG:

Minden családban elérkezik az a pillanat, amikor felmerül a kisállattartás kérdése. Tartsunk vagy ne tartsunk? Nagyon komolyan vegyük fontolóra a kérdést, hisz nem egy tárgyról, egy élőlény velünk együtt eltöltött sok-sok évéről van szó. Ha sikerült döntenünk, alaposan gondoljuk át, melyik faj egyedét választjuk családtagnak. Kutyát? Macskát? Vadászgörényt? Halat? ?.

Igen, komolyan át kell gondolni, mert a különböző fajoknak igen különbözőek a tulajdonságaik és az életfeltételeik. Még azt is szem előtt kell tartanunk, hogy mi, emberek is allergiásak lehetünk pl. a macska vagy kutya szőrére. Olyat válasszunk, amelyik igényeit maradéktalanul ki tudjuk elégíteni. És még mindig nem állhatunk meg, mert itt jön a legnehezebb kérdés ? elsősorban kutyáknál ? milyen fajta legyen az igazi. Mert -általánosságban- sok tulajdonságban megegyeznek a választott faj egyedei, azonban nem mindegy, hogy egy öltöztetőbabát, vagy egy örökmozgó foxit, vagy éppen egy nagyobb testű, állandó mozgásban élő agarat, vizslát szemelünk ki magunknak. Ne sajnáljuk rá az időt, vegyünk egy szakkönyvet a kezünkbe, vagy kérdezzünk állatorvost döntésünk segítése érdekében .Hiszen a legfontosabb, és a legmeghatározóbb a jó választás .Még a macskák esetében sem mindegy, hogy sziámi , vagy Maine Coon cicára, vagy egy házimacskára esik a választásunk.

Szintén fontos, hogy honnan szerezzük be őt. Ha fajtatiszta állatot választottunk, ne szaporítótól vegyük meg leendő kedvencünket, hanem kizárólag törzskönyvvel rendelkező állatot válasszunk. Ha csak a tulajdonságaikban döntöttünk, és nem ragaszkodunk fajtatiszta állathoz, ne restelljünk elmenni egy menhelyre, ahol a vezető igen jól ismeri az állatait, és igényeinknek megfelelően tud állatot ajánlani. A felelősség nem csak arra vonatkozik, hogy leendő kedvencünk testi-lelki igényeinek eleget tegyünk, hanem az is, hogy harmóniában éljünk családunkban, más állatokkal és a környezetünkkel.

SZERETET.

?Az igazán szép és léleknemesítő állatszeretet az összes élőlény általános szeretetéből fakad, és ennek az általános szeretetnek fontos része az emberszeretet is. Érdemes szívünkbe vésni J. V. Widmann gondolatát: “Szeretek mindent, ami csak él”. (Widmann: A Szent meg az állatok)? Sokan az emberektől elfordulva választanak kedvencet maguknak, hogy azok segítségével éljék ki szeretetéhségüket, tudjanak másik élőlényt szeretni. E helyett az előbbi idézetet választanám igaznak. Választott kedvencünket nem kell, csak annyira szeretni, mint amennyire ő szeret bennünket. Figyeljük meg azt az ember-állat kapcsolatot, amelyek egy beteg ember és a kedvence között alakul ki, pl vakvezető kutya, depressziót oldó macska, Testi és lelki betegségben egyaránt enyhülést, a fájdalom, a magány, az elszigeteltség, a kiszolgáltatottság oldódását hozza egy-egy kedves állat, amely szeretettel fordul a beteg felé. Az egészséges állat-ember kapcsolat is a szereteten alapul.

Előfeltétele, és következménye is, hogy az állat és az ember egyformán elégedett legyen egymással. Ilyen kapcsolatokban az állat, még arra is képes, hogy évezredek alatt berögzült saját fajtestvéreivel kapcsolatos meghatározott viselkedési szabályait is feladja az ember javára. Az állat törődést igényel, itt nem szeretnék részletesen ezekre kitérni, de milyen nagy segítség az egy ember számára, ha van kivel törődnie, van kit gondoznia, ápolnia, ha beteg és együtt élni vele. Együtt élni vele örömben és bánatban.

TÁPLÁLÁS

Minden élőlénynek szüksége van életfunkciói ellátására energiára. Tápanyagra, melyből az energiát nyeri. Nem mindegy, hogy kedvencük mikor, mit és hogyan eszik. Az állatok egyéni életmódjának megfelelő táplálkozási szokásokat kell betartanunk, figyelembe véve a mozgási szokásokat, életkort, esetleges vemhes voltát. (A kutyák általában rengeteget mozognak, amelyhez megfelelő tápellátás szükséges. De egy vadászó macska is komoly energiaigényekkel bír.) Az ételben lévő tápanyagoknak megfelelő arányban kell jelen lenniük, ezért igen helytelen pl. macskát kutyatáppal etetni.

Nagyon sok háztartásban az állatok az ételmaradékot kapják, ez sajnos nem a legjobb megoldás, mivel vannak olyan emberi tápanyagok, melyeket kedvencünk szervezete egyáltalán nem tud hasznosítani, allergiás lehet rá, vagy egyenesen szervezetére káros anyagot is tartalmazhat. (pl. burgonya, szója, tej?)

Minden élőlénynek – mondhatjuk úgy is – fejspecifikus tápanyag (fehérje:szénhidrát:zsírok:ásványi elemek…) összetételre van szüksége! A leghelyesebb megoldás a külön állatfajra, vagy még fajtára kikísérletezett nedves és száraz tápot adni etetéskor állatunknak.

Nyers húst soha ne adjunk, mert komoly fertőzési forrás lehet. A jutalomfalat összetételével is legyünk tisztában. A macskáknak időnként szükségük van zöld fűféle fogyasztására, mely kipucolja gyomrából a lenyelt szőrszálakat(szőrgombócot).

Soha ne feledkezzünk meg a megfelelő folyadékellátásról, edényükben mindig legyen friss víz. A jobb oldali gombok között található Hasznos tudnivalók tartalmazza a macskák számára mérgező növényeket, melyek jelenlétére ill. elajándékozására figyelnünk kell, ha macska kerül a lakásba. vissza a címoldalra

MOZGÁSIGÉNY.

A téma legelején hosszasan tárgyaltuk a leendő kedvenc faját, fajtáját. Talán ez az egyik olyan terület, amelyik a választásnál sokat nyom a latban. Minden kedvencnek megvan a maga speciális mozgásigénye, még a nap nagy részét átlustálkodó cicáknak is. De ez a fejezet elsősorban a kutyáké.

Hiszen az az ember, aki reggeltől késő estig nem tud időt szakítani, hogy kutyáját a megfelelő módon megmozgassa, inkább ne tartson kutyát, bármennyire is szeretné. Válasszon más kedvencet, hisz másik faj is rengeteg szeretetet tud adni.

Nagy mozgásigényű kutyát is tarthatunk kis lakásban, amennyiben naponta legalább 3 alkalommal jól megtudjuk mozgatni, futtatni. Mert a kapcsolat másik oldala a szeretet, és a kettő együtt adja az alapok nagy részét. Tehát a legfontosabb, hogy a kutyánk vérmérsékletét és mozgásigényét hozzuk összhangba saját életvitelünkkel.

A macskáknak is van mozgásigényük, életük első felében sokszor nem is kevés. Hosszasan el tudnak focizni, játszani akár egy kupakkal, sőt némelyikük még apportírozni is megtanul. A leginkább a kora esti időszakban, mikor vad társaik vadászni indulnak, kezdi el cicánk az úgynevezett “macskaötpercet” vagy “macskafélórát”. Ilyenkor borul virág, váza, nipp, cicánk féktelenül rohangál a lakás vagy az udvar teljes hosszában, széltében, szekrénytetejétől az erkély pereméig és vissza.. A macskatartók ismerik jól ezt a macskaszokást, és türelemmel, felkészülten néznek elébe.

EGÉSZSÉG.

Bármilyen kedvencet választottunk családtagnak, megérkezése utáni első feladatok közé tartozik az állat egészségének felülvizsgálata. Ha törzskönyvezett állatot vásárolunk, vagy menhelyről viszünk haza árva jószágot, biztosak lehetünk abban, hogy a korának megfelelő orvosi ellátásban részesült.

Ha nincs oltási könyvünk, első dolgunk legyen annak beszerzése. Vigyük el kedvencünket állatorvoshoz, vizsgáltassuk meg őt, és beszéljük meg az aktuális és a későbbi tennivalókat. Rendkívül fontos az állat rendszeres féregtelenítése, külső élősködőktől történő mentesítése. A veszettség elleni védőoltás kutyáknál kötelező, kinti tartású macskáknál ajánlott.

Elsősorban a macskáknak igen sok fertőző megbetegedése ismert, némelyike emberre is veszélyes. Sajnos van amelyik ellen még védőoltás sincs, csak a megfelelő táplálkozási szokások betartása, maga a megelőzés igen, de a gyógyítás sajnos nem lehetséges. Ne sajnáljuk rá a pénzt és a fáradtságot, adassuk be cicánknak az előírt védőoltásokat, mert nagyon sok szenvedéstől, fájdalomtól (költségtől) kímélhetjük meg kedvencünket és magunkat. Az ajánlott védőoltásokról, és magukról a betegségekről a Macskabetegségek – Élősködők fejezetben tudunk tájékozódni.

A fertőző betegségeken kívül, sok más egészségügyi probléma felvetődhet állatunk életében. A megfelelő étkezési szokásokkal, ételekkel sok problémát megelőzhetünk: pl.vesebetegséget, fogkövesedést mely az íny gyulladását okozhatja, stb. Tehát nem véletlenül találták ki a csonterősítő, vesekímélő… tápokat. Drágák, de érdemes áldozni rájuk. Sajnos minden “támadás” ellen nem védhetjük meg kedvencünket. Figyeljük viselkedését, és ha abban eltérést, változást észlelünk, vigyük kedvencünket gyorsan orvoshoz, hogy még az elején elkapjuk az esetleges betegséget.

UTÓDOK.

Amikor magunkhoz veszünk egy kedvencet, biztosítanunk kell annak megfelelő fizikai és szellemi ellátását is. A testi-fizikai ellátásról eddig sokat beszéltünk, viszont a “szellemi táplálást” még nem érintettük. Pedig ez komolyabb feladat, mint etetni, sétálni vinni, almot pucolni, stb.

Kölyökállat esetében – és legtöbbször kölyköt választunk, biztosítanunk kell, hogy a “gyerek” elsajátítsa a megfelelő, társadalmi élethez szükséges tudnivalókat és követelményeket. Ehhez szocializáció, rendszeres nevelés, majd szerencsés esetben kutyaiskola tartozik. Mind az állatnak, mind gazdijának el kell  sajátítani  a megfelelő  egészségügyi, higiéniai szabályokat. (Soha ne felejtsük magunkkal vinni sétához azt a bizonyos kis zacskót!!!!) Ezen szabályok megtartásával élhetünk kedvencünkkel és a világgal egyetértésben.

Nagyon fontos dolog, már a választáskor tisztában kell lennie a családnak, hogy szeretnének-e majd utódot, vagy sem.Nem megoldás az olyan gondolkodásmód, hogy majd lesz valami, majd addig, amíg tüzel becsukjuk a lányt, hagyni kell, mert ez a természetes…. Amennyiben megállapodik a család, hogy szeretnének kedvencüktől utódokat, tisztában kell lenniük azzal a nagyon fontos szabállyal, hogy az utódok elhelyezéséről nekik kell gondoskodniuk, mégpedig, úgy, hogy ugyanolyan felelősen gondolkodó gazdát keressenek a megtartani nem kívánt utódok számára, amilyenek ők maguk. Amennyiben ezt nem tudják vagy nem akarják felvállalni, álljanak el az “aranyos csöppségek” gondolatától.

De akkor mit kell tennünk? A megfelelő életkor elérésekor ivartalanítani kell állatunkat. A mai világban, a jól felszerelt orvosi rendelőkben szinte kockázatmentesen végzik az állatorvosok ezeket a műtéteket. Altatásban, biztosítva, hogy kedvencünk minél kevesebbet szenvedjen. Így egyszerűen, ha nem is olcsón, elérjük, hogy nem kell a nem várt jövevényektől megszabadulni, megölni őket, vagy mert nincs szivünk hozzá, az utcára vagy egyéb helyre kitenni a kis szerncsétleneket, gyarapítva ezáltal, ha egyáltalán megmaradnak, a kóbor, gazdátlan állatok így is hatalmas állományát. A kan kutya, vagy a kandúr cica ivartalanításával elérjük, hogy nem jelöl kedvencünk, nem csavarog el, nem verekszik.

Jól ismert tény egyébként, hogy az ivartalanított állatok tovább élnek, nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak. Amennyiben az adott pillanatban, akadályba ütközik ivartalanítási szándékunk, lehetőség van a nőstény számára fogamzásgátló tabletta beszerzésére, de minden alkalommal nagyon fontos meggyőződni, hogy az állat tényleg lenyelte-e a tablettát. Ellenkező esetben nem tettünk semmit. A magam részéről a fogamzásgátló tabletta adását, csak áthidaló megoldásnak választanám, a hosszú távon kellemetlen mellékhatások miatt.

KÖRNYEZET.

Itt elsősorban nem az állat családi környezetére gondolok, hiszen arról már beszéltünk. Természetes dolog, hogy megfelelő helyet biztosítunk a kedvencnek lakóterünkben, és ellátjuk a szükséges felszerelésekkel.

Ez a környezet a lakáson, házon kívüli környezet. Legelőször meg kell ismernünk a helyi állattartási rendeleteket, aztán pl társasházban a házi szabályokat.Ne próbáljunk olyan házba kutyát vinni, ahol a lakásban tartott macskát is épp, hogy megtűrik. Amennyiben ezeket a dolgokat is letisztáztuk, állatunk megfelelően elsajátította a “társas együttélés” szabályait, élhetünk békében és szertetben családunkban és tágabb környezetünkben.

ÁLLATVÉDELEM -CS. I. V. V.

Csapdázás, Ivartalanítás, Vakcinázás,Visszahelyezés                                                                                             

   Mindazok, akik valaha kipróbálták, tudják, a módszer működik. Magyarországon kevesen ismerik, így arról sincs sejtésük, hogy tényleg működik. A módszer lényege: a félvadon élő állatokat kíméletesen, csapdával elfogják, ivartalanítják, védőoltással látják el, majd visszahelyezik az eredeti élőhelyükre. Alapja: ha egy adott területen élő macskákat összefogdossák és máshová telepítik őket, az adott hely a ?vákuumhatásnak köszönhetően? nagyon rövid idő alatt újra benépesül. Ha azonban a macskákat ivartalanítjuk és visszahelyezzük őket a területre, csak elenyésző számú új egyed csapódik a meglévőkhöz, mert az ott élők területvédő magatartásukkal ezt megakadályozzák. Ugyanakkor a csoport már nem szaporodik, az odacsapódó egyedek szintén ivartalaníthatók.

   A módszert az angliai UFAW dolgozta ki, 1990-re London környékén nyolc programot elemzett, és arra a következtetésre jutott: ?sokkal jobb, mint bármi más alternatíva.? A FAMCAT 1992-ben készítette el a módszer magyar nyelvű ismertetőjét.

Az alábbiakra van szükség:

– önkéntesek, a beetetéshez, csapdázáshoz

– felszerelés, csapda, szállítóketrec

– anyagi forrás az ivartalanításhoz (pl. pályázat)

– egy hely, ahol a macskák a műtét után tarthatók (hím: + 1 nap; nőstény: + 2-3 nap)

– szállítóeszköz és önkéntes az oda-vissza szállításhoz

– önkéntesek a kolónia felügyeletére.

    2004.-ben a Gellért-hegyen Nancy Fenessy és Dr Balla Éva vezetésével. 25 macska ivartalanításához kaptak 100%-os támogatást. 3 nem túl vad macskának még gazdát is találtak. A kolónia még a cikk írásakor is stabil volt. A CSIVV programban részt vett macskák bal fülhegyét lecsípik, hogy jele maradjon az ivartalanításnak. Ezt követően több sikeres ill. kevésbé sikeres programot végeztek hazánkban.

    A hazai programok kiértékelése még nem történt meg, de annyi máris bizonyos, hogy a siker azon áll vagy bukik, van-e elegendő önkéntes a program lefolytatásához és a kolónia ellenőrzéséhez. (Pénz pedig az ivartalanításhoz, oltáshoz: a szerk. megjegyzése) További gond, hogy hazánkban a hatóságok nem érzik át a kóbor macskák létszámcsökkentésének fontosságát. Se pénz, se érdeklődés.

    Külföldi, elsősorban Amerikai eredmények alapján elmondhatjuk, a CSIVV hatásos, a felnőtt macskák számát 82%-al, a kölykökét 93%-al csökkentette, lecsökkentve így az altatásos létszámcsökkentés szükségességét. Nagyon sok városi hatóság és szervezet alkalmazza ? Amerikában.

   Amennyiben a program bármely pontja nem teljesen kivitelezett, értelemszerűen nem várhatunk komoly eredményt.

Can I take A Pet Home Directly From the Shelter?
Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat. Duis aute irure dolor in reprehenderit in voluptate velit esse cillum dolore eu fugiat nulla pariatur.

Find a Dog

Poppy

Collie Mix
Adult – Female

Zeoy

Staffordshire
Adult – Female

Chase

Collie Mix
Adult – Male

Find A Cat

Smokey

Collie Mix
Adult – Female

Felix

Staffordshire
Adult – Female

Oli

Terrier
Adult – Male

Quick Links

Volunteer

I

Make a Donation

h

License a Pet

Upcoming Events

Free Cat Vaccinations

Sept 24, 11am

Adopt A Dog Day

Sept 28, 11am

Volunteer Orientation

Sept 30, 1pm

Get In Touch

(451) 443 – 2333
hello@divipets.com

Visit Us

1234 Divi St. #100
San Francisco, CA 93211
M-F: 8am – 5pm
S-S: 8am – 7pm

Adoption Info

Vivamus suscipit tortor eget felis porttitor volutpat. Pellentesque in ipsum id orci porta

Pet Care & Health

Vivamus suscipit tortor eget felis porttitor volutpat. Pellentesque in ipsum id orci porta